Közvélemény-kutatás Baranya megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében

Baranya megye 1. számú egyéni választókerületében a közvélemény-kutatásunk egyértelműen azt mutatja, hogy kizárólag egyetlen ellenzéki jelöltnek, Mellár Tamásnak van reális esélye a mandátumszerzésre. A függetlenként induló, de több baloldali párt támogatását élvező Mellár nemcsak a szavazók elsődleges preferenciáit tekintve tűnik a legerősebb ellenzéki jelöltnek, hanem ő a legintegratívabb is – azaz a jobbikos, LMP-s és momentumos szavazók is az ő irányába mutatják a legnagyobb átszavazási hajlandóságot.
A kutatás ebben a választókerületben is megerősíti a gyanút, hogy a Fidesz-KDNP támogatottságát rendszerint felülmérik, melynek fényében a kormánypártok jelöltjének, Csizi Péternek az előnye Mellár számára nem tűnik behozhatatlannak. Ehhez viszont mindenképpen szükséges minden más ellenzéki jelölt visszalépése, ugyanis még a legkisebb támogatottságú mért jelölt, a momentumos Nemes versenyben maradása is jelentősen csökkentené az esélyét annak, hogy áprilistól Mellár Tamás legyen Baranya 1. országgyűlési képviselője.
Az eredmények összegzése az index.hu cikkében olvasható.

 

Elemzés

Összefoglaló

Az elsősorban Pécs belvárosát, a Kertváros névre hallgató gigantikus lakótelepet, valamint néhány, a megyeszékhelytől délre fekvő kisebb települést magába foglaló választókerületben valós esély mutatkozik egy esetleges ellenzéki mandátumszerzésre a 2018-as országgyűlési választáson. Ennek viszont feltétele több jelölt visszalépése is, ugyanis az elemzésből az egyértelműen kiderül, hogy amennyiben mind a négy ellenzéki jelölt elindul, úgy a fideszes Csizi Péter magabiztosan megnyeri a mandátumot. A magasabb választói aktivitás itt nagyban segítheti az ellenzéket, mindenképpen alapfeltétel azonban, hogy csak egy ellenzéki jelölt maradjon versenyben a fideszessel. A fideszes mandátumszerzés megakadályozására akkor van lehetősége az ellenzéknek, ha az LMP, a Momentum és a Jobbik jelöltje is visszalép, ugyanis a független Mellár Tamásnak van egyedül érdemi esélye egy kettős párviadalban legyőzni a kormánypártok jelöltjét. A Mellár és Csizi közötti várható szavazatkülönbség mindegyik jelölt kiválásával szűkül, ám a két jelölt közötti különbség akkor teremt valódi versenyhelyzetet, ha csak a független, ám az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az Együtt támogatását is élvező Mellár áll szemben a fideszes jelölttel szemben. A Jobbik és a Momentum jelöltje esélytelennek látszik ebben a kerületben, de még az LMP jelöltje sem kerül 15 százalékpontnál közelebb a választókerület legutóbbi győzteséhez.

Módszertan

Közadakozásból finanszírozott adatfelvételünk 2018. február 1 és február 19 között – tehát még a hódmezővásárhelyi időközi választás előtt – zajlott le, 1,000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. Végezte. Az adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyoztuk, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét nem, életkor, iskolázottság és 2014-es szavazat szempontjából. Az adatok és az elemzéshez használt programkódok a választásokig az ellenzéki pártok, utána pedig bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek.

Jelöltek és korábbi választási eredmények

Ebben a választókerületben, mely Pécsnek a belvárosi és déli részein kívül néhány kisebb települést foglal magában, öt egyéni jelölt esélyeit próbáltuk felmérni.

A jelöltek névsor szerinti sorrendben szerepeltek a kérdőívben:

Csizi Péter (Fidesz-KDNP)

Fogarasi Gábor (Jobbik)

Keresztes Lóránt (LMP)

Mellár Tamás (független)

Nemes Balázs (Momentum)

A megyeszékhely korábbi választási eredményei alapján Csizi Péter, a Fidesz-KDNP, valamint a függetlenként induló, ám több baloldali párt (többek között MSZP, Párbeszéd, DK, Együtt) támogatását élvező Mellár Tamás párharcát várhatjuk 2018 áprilisában. A Jobbik és az LMP két pécsi önkormányzati képviselőt indít, az LMP-s Keresztes Lóránt a párt országos listáján a befutónak tűnő hatodik helyen szerepel, Fogarasi Gábor 72. pozíciója a Jobbik országos listáján viszont a jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények alapján nem érhet listás mandátumot áprilisban. A Momentum ebben a választókerületben a listájuk 8. helyezettjét, a fiatalkori kijelentéseiről országosan is ismert Nemes Balázst indítja.

A 2014-es választásokon a kormánypárti jelölt, Csizi Péter a voksok 37,2%-ával nyert, ami alacsonyabb volt, mint a párt országos listás eredménye. A baloldali összefogás jelöltje, az MSZP-s Tóth Bertalan kicsit több mint négy százalékkal lemaradva végzett a második helyen, eredménye több mint 7%-al meghaladta az ötpárti választási összefogás listás eredményét. A jobbikos Németh Zsolt 16,5%-ot, az LMP-s Kóbor József 8,9%-ot szerzett – a 2018-as LMP-s jelölt Keresztes László Lóránt akkor Baranya 2. OEVK-ban ért el 7,6%-os eredményt. A baranyai megyeszékhelyen egyébként 1990 óta bal- és jobboldali jelölt is szerzett egyéni mandátumot parlamenti választásokon a különböző választókerületekben.   

A 2014-es listás választasi eredmény (ld. 1. tábla) is azt jelzi, hogy a kerületben a Fidesz-KDNP és a Jobbik gyengébben, a baloldali pártok pedig jobban szerepeltek, mint országosan. Az előzőek alapján egy képzeletbeli 2018-as ellenzéki célpont-listán ez lenne körülbelül a tizenötödik legkönnyebben megnyerhető kerület az országban az összesen 106 egyéni választókerület közül. (ld.:http://www.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M02/E01/evkjkv.html)

 

1.tábla: A listás szavazatok %-os megoszlása 2014. áprilisban a választásra jogosultak %-ában a választókerületben és országosan (levélszavazatok nélkül)

BAR01-ben

országosan

Fidesz-KDNP

22.9

26.6

Összefogás

20.3

16.0

Jobbik

10.7

12.6

LMP

5.7

3.3

Egyéb párt

3.3

2.5

Nem v. érvénytelenül szavazott

37.1

38.9

Forrás: a http://www.valasztas.hu adatai alapján

Kutatási eredmények

Kutatásunk mindenekelőtt megerősítette azt, a hódmezővásárhelyi polgármester választás meglepő eredményei által és korábbi országos választások tanulságai által is táplált gyanút, hogy a Fidesz-KDNP jelentős előnye az utóbbi időszak közvélemény-kutatásaiban részben annak tudható be, hogy a kormánypárt támogatói másoknál nagyobb arányban válaszolnak őszintén a közvélemény-kutatók kérdéseire. Elvileg véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink közül a 2014-es valós eredmények alapján (ld. 1 tábla) várhatónál majdnem kétszer annyian válaszoltak az akkori pártlistás szavazatukra vonatkozó kérdésünkre a Fidesz-KDNP, és kevesebben valamelyik ellenzéki párt megnevezésével, (ld. a 2. táblát).

Négy év demográfiai változásai semmiképpen nem vezethettek a választóközönség ilyen átalakuláshoz, ezért azt feltételezzük, hogy az 1,000 ember nyers adatai a jelenlegi szavazási szándékok tekintetében is eltúlozzák a Fidesz-KDNP, és alulbecslik az ellenzék támogatottságát. A továbbiakban ezért a nyugat-európai közvélemény-kutatások rutin gyakorlatát követve súlyozással is vizsgáljuk az adatokat.

A megkérdezettek demográfiai jellemzőik és 2014-es listás szavazatukról adott válaszuk olyan 1 körül ingadozó súlyokat kapnak, amelyek a 2011-es népszámlálás helyi adataihoz (ld. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/vk_01_04.xls) és a 2014-es választókerületi eredményekhez igazítja hozzá a lehető legpontosabban a 2014-es szavazatok, illetve a kor, nem, és iskolázottság együttes megoszlását a mintában. (A nemzetközi gyakorlatra ld. pl. http://ukpollingreport.co.uk/faq-weighting.)

A Baranya 1. számú választókerületben ez a korrekció nagyjából annyival csökkenti a Fidesz-KDNP itt regisztrált támogatottságát, mint amennyivel a legutóbbi országos választások alkalmából az átlagos közvélemény-kutatás túlbecsülte a Fidesz tényleges szavazatarányát (ld. http://ronadaniel.blog.hu/2017/02/16/lefutott_jatszma). A súlyok kiszámításához használt módszerünk koncepcionális, illetve a konkrét statisztikai algoritmust bemutató leírására ld. http://sdaza.com/survey/2012/08/25/raking/ és https://web.stanford.edu/group/iriss/cgi-bin/anesrake/resources/RakingDescription.pdf).

2.tábla: A 2014-es listás szavazatok megoszlása a 2018-as visszaemlékezésekben az adatok súlyozása nélkül

%

Fidesz-KDNP

37

Összefogás

13

Jobbik

8

LMP

4

Egyéb párt

0

Nem szavazott v. nincs válasz

38

Kérdés szövege: 2014 áprilisban, a legutóbbi országgyűlési választásokon sokan nem szavaztak különböző okokból. Ön részt vett azon a választáson? [HA IGEN:] És melyik párt listájára szavazott akkor?

Ami a jelent illeti, először néhány általános véleménykérdéssel próbáltuk a megkérdezettekben felfrissíteni politikai gondolataikat, legyenek azok inkább kormánypárti vagy inkább ellenzéki előjelűek.

A kérdések pontos szövege így hangzott:
Megítélése szerint az elmúlt 12 hónapban hogyan változott az ország gazdasági helyzete:
5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?
És hogyan változott az elmúlt 12 hónapban a közpénzek felhasználásának hatékonysága, tehát hogy ugyanannyi állami kiadásból mennyi valóban közérdekű cél valósul meg:
5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?
Biztosan hallott róla, hogy április 8-án országgyűlési választások lesznek. Mindent összevetve, Ön mit tartana jobbnak? Azt, ha a következő választások után …
2 – kormányváltás lenne, vagy ha 1 – maradna a mostani kormány?

A válaszokból (ld. 3. tábla) kiderült, hogy Baranya 01. választókerületben az elmúlt egy év gazdasági trendjeit inkább romlónak érzők enyhe, a kormányváltás hívei valamivel jelentősebb, a közpénzek felhasználásának hatékonyságával elégedetlenek pedig igen határozott többségben vannak a gazdasági helyzetet javulónak látó, a kormány maradását kívánó, illetve a közpénzek felhasználásának hatékonyságában javuló trendet látó választópolgárokkal szemben.

3. tábla: Egyes vélemények %-os gyakorisága az összes megkérdezett körében közvetlen és közvetett becsléssel

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

(sokat v. valamit) javult a gazdasági helyzet

30

31

(sokat v. valamit) romlott a gazdasági helyzet

35

35

(sokat v. valamit) javult a közpénzek felhasználása

25

28

(sokat v. valamit) romlott a közpénzek felhasználása

37

40

kormány maradása lenne job

36

49

kormányváltás jobb lenne

43

51

A 3. tábla azt is bemutatja, hogy miként változnak az eredmények aszerint, hogy a véleménymegoszlásokat közvetlenül a konkrét kérdésre adott válaszokból becsüljük meg, vagy ha olyan közvetett becsléssel próbálkozunk, amelyik megpróbálja megbecsülni azt is, hogy az adott kérdésre nem vagy éppen „nem tudom”-mal válaszoló megkérdezettek mit is gondolhatnak a kérdésről, ha netán mégis van valamilyen véleményünk.

A közvetett becslés a hiányzó válaszok mögötti esetleges valós véleményeket azokból a válaszokból becsüli meg, amelyeket más kérdésekre adott a hellyel-közel hallgatásba burkolódzó személy. Ha valaki nem akarja megmondani, hogy kire szavazna, ám minden más kérdésünkre sokkalta inkább úgy válaszol, mint ahogy a Csuka Párt támogatói, akkor bizonyára nem tévedünk nagyot, ha nem a Keszeg Párt támogatóját sejtjük az illetőben.

Ezt a logikát követve egy ún. többszörös behelyettesítéses eljárással megbecsültük az összes az adatbázisunkban előforduló válaszhiány mögött esetleg meghúzódó véleményt (ld. https://gking.harvard.edu/files/abs/evil-abs.shtml és https://www.jstatsoft.org/article/view/v045i07). Ha valaki megválaszolt egy kérdést, akkor természetesen a tényleges választ tekintettük a legjobb becslésnek. Egyébként viszont az összes többi kérdésekre adott válaszokra és a különböző kérdésekre adott válaszok közt megfigyelt összefüggésekre alapozta a statisztikai program a teljesen automatizált döntést, hogy mi lehet egy-egy megkérdezett véleménye, és mennyire szűk vagy tág sávban mozoghatnak ezzel kapcsolatos becsléseink.

A 4. tábla a jelenlegi listás szavazati szándékokat mutatja be. A jobb szélső oszlop indirekt becslése (erre ld. a fenti apróbetűs részt) azt érzékelteti, milyen tartalékai lehetnek még egyes pártoknak. A középső oszlop választási részvételi hajlandóság szerint módosítja az első oszlopban kirajzolódó képet. Mivel az ellenzéki pártoknak a Fidesznél sokkal nagyobbak a még nem mozgósított tartalékai, a részvételi hajlandóság viszont láthatólag erősebb a Fidesz-KDNP támogatói körében, a magasabb részvétel Pécsett az ellenzéknek segítene.

A részvételi kedv hatását úgy kalkuláltuk, hogy a személyes választási részvételi szándékra vonatkozó válaszuk (biztosan elmegy, valószínűleg, valószínűleg nem, biztosan nem) alapján 85, 60, 35 és 10%-os tényleges részvételi valószínűséget tulajdonítottunk a válaszadóknak.

4. tábla: Listás választási preferenciák %-os megoszlása

Az összes megkérdezett körében, közvetlen becslés

A valószínű szavazók körében, közvetlen becslés

Az összes megkérdezett körében, közvetett becsléssel

DK

2

3

5

Együtt

1

1

2

Fidesz-KDNP

31

35

38

Jobbik

10

12

15

LMP

8

8

13

MKKP

1

1

2

MSZP-P

9

10

16

MoMa

0

0

2

Momentum

2

2

5

Egyéb párt

0

0

1

Nem tudja, nincs válasz

35

29

Kérdés: Április 8-án az országgyűlési választások napján elmegy-e szavazni:

4 – biztosan elmegy, 3 – valószínűleg elmegy, 2 – valószínűleg nem megy el vagy 1 – biztosan nem megy el?

És (ha mégis elmegy) melyik párt listájára szavaz(na)?

A 2018-as listás szavazatok jelenleg várható megoszlását mutató 4. ábra első oszlopát az 1. táblában látott kerületi szintű 2014-es eredménnyel is érdemes összehasonlítani. Jelentős különbségeket figyelhetünk meg a két adatsor között: 2014-ben a csak a választókerület szavazásra jogosultjainak alig 23%-a voksolt listán a kormánypártokra, most viszont az összes megkérdezett 31%-a szavazna a Fidesz-KDNP listájára. Az Összefogás listájára négy évvel ezelőtt a helyi polgárok alig több mint 20%-a szavazott, idén februárban viszont mindössze 12% választotta volna a DK, az Együtt vagy az MSZP-Párbeszéd listáját. A Jobbik helyi támogatottsága változatlannak tekinthető, ahogy négy évvel ezelőtt, úgy most is nagyjából minden tizedik megkérdezett választaná a jobboldali párt országos listáját. Az LMP-nél tapasztalható némi erősödés, ugyanis jó 2 százalékpontot erősödött mérésünkben listájuk helyi támogatottsága a 2014-es országgyűlési választás óta. A Momentum listás támogatottsága Pécsett is alacsony, mindössze a válaszadók kevesebb mint 2%-a voksolna a 2017-ben feltűnt politikai formációra. Emellett azt is hozzá kell tenni, hogy négy évvel ezelőtt a szavazásra jogosultak 37,1%-a maradt távol az urnáktól vagy adott le érvénytelen szavazatot, idén februárban pedig nagyon hasonló arányban, a válaszadók 35%-a nem válaszolt érdemben a listás szavazatára vonatkozó kérdésre.

Ez a kép már előrevetíti azt, hogy miként 2014-ben, úgy 2018-ban sem nyerhet a kerületben egy szétaprózódott ellenzék a Fidesz jelöltjével szemben, pláne, hogy az ellenzék fragmentáltsága azóta még nőtt is.

Kutatásunk fő kérdése, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet a Fidesz legesélyesebb kihívója az adott egyéni kerületben. Első megközelítésként arról kérdeztük a mintát, hogy a biztosan ringbe szálló jelöltek közül melyiket választaná (ld. 5. tábla). Csizi Péter közel egyharmados támogatottsága magabiztos fölényt mutat a második legnépszerűbb jelölt, a független Mellár Tamás előtt, akire a megkérdezettek 19%-a voksolna. A két jelöltnél a lappangó vélemények közvetett becslésének a figyelembevételével megegyező nagyságú tartalékot figyelhetünk meg. A jobbikos Fogarasi kicsit megelőzi az LMP-s Keresztest, ketten együttvéve szereztek hajszállal több támogatót, mint Mellár egyedül, és ezen a tartalékaik indirekt becsléses figyelembe vétele sem változtat. A momentumos Nemes népszerűsége még a tartalékait is figyelembe véve messze elmarad a többi jelölt támogatottságától. Együttesen igen nagy előnyben vannak az ellenzéki jelöltek Csizi Péterrel szemben, de ennyi induló mellett mind biztos vesztesek.

5. tábla: Az egyéni jelöltek közti elsődleges preferenciák %-os megoszlása

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

Mellár Tamás (független)

19

28

Keresztes Lóránt (LMP)

9

13

Nemes Balázs (Momentum)

2

4

Fogarasi Gábor (Jobbik)

11

15

Csizi Péter (Fidesz-KDNP)

31

40

Nem tudja nincs válasz

27

 

A legfontosabb célunk annak megállapítása volt, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet leginkább képes az ellenzéki szavazatok begyűjtésével a Fidesz sikeres kihívójává válni.

Ezt mindenekelőtt azzal vizsgáltuk, hogy megkérdeztük a válaszolókat, a maradék jelöltekből kit választanának, ha az általuk elsőként választott jelölt mégsem indulna a választáson. A második (harmadik stb.) preferencia kiválasztása után pedig tovább kérdeztünk, hogy mi lenne, ha az a jelölt sem indulna, és így tovább. Ezáltal egy elvben teljes rangsorolását kaptuk a jelölteknek minden egyes megkérdezett által – leszámítva persze azt, hogy a megkérdezettek többsége hamar feladta a másodlagos stb. preferenciák keresését egy „nem tudom” vagy hasonló válasz kedvéért. Ettől függetlenül a kinyilvánított preferenciák alapján a vizsgált jelöltek minden (legalábbis minden, a Fidesz-KDNP jelöltjét is tartalmazó) lehetséges kombinációjára kiszámoltuk, hogy a válaszolók jelenlegi személyes rangsorai alapján miként alakulhatna a szavazatok megoszlása az adott jelöltlista megvalósulása esetén. Az eredményeket kiszámítottuk közvetlen becsléssel is, csak a válaszolók egyértelműen deklarált preferenciái alapján, és indirekt becsléssel is, ami lehetővé teszi annak megsaccolását, hogy a pillanatnyi véleményeik alapján melyik jelölt irányába gravitálhatnának azok a megkérdezettek, akik egy-egy jelöltkészlet tagjai között indifferensnek mutatkoztak az egyéni kerületi jelölteket érintő kérdéssorunknál.

A jobb összehasonlíthatóság érdekében ábráink figyelmen kívül hagyják azt, hogy közvetlen becslés esetén az ábrákban megjelenő százalékos megoszlások bázisa (a 100%) 30-50% kisebb a teljes mintánál: minél több népszerű jelölt esik ki a versenyből, annál kevesebben maradnak, akik még képesek választani a maradék jelöltek közül. Ezen persze elvben változtathatna egy választási kampány, vagy pártok közötti szövetségkötés, és ezért van különös jelentősége az indirekt becslésnek az elvi lehetőségek feltérképezésében.

1. ábra
1. ábra
Az ábrákban bemutatott adataink egyik tanulsága az, hogy a legerősebb jelölt, a független Mellár Tamás lemaradása a fideszes Csizi Péter mögött az egyes szereplők kiválásával minden esetben szűkül. Amennyiben Keresztes, Nemes és Fogarasi is visszalépne, és csak Mellár Tamás állna szemben Csizi Péterrel, akkor mindössze 10% lenne a különbség a két jelölt között, ám ha figyelembe vesszük indirekt becslésünket, akkor a két jelölt egy nagyon szoros, pár százalékpontos különbségű csatát vívhatna egymással. A számsorból világosan látszik, hogy az ellenzék számára az a legkedvezőbb forgatókönyv, ha Keresztes, Nemes és Fogarasi is visszalép, ugyanis Mellárnak egyfelől magas a támogatottsága a többi ellenzéki jelölthöz viszonyítva, másrészt képes integrálni mind a jobbikos, mind az LMP-s, mind a momentumos szavazókat. Más ellenzéki jelöltek visszalépéséből az LMP-s Keresztes sokkal több plusz szavazatot várhat, mint a jobbikos Fogarasi. Ezáltal kicsit kevesebb elsődleges szavazója ellenére az átszavazások révén Keresztes válna a második legesélyesebb ellenzéki jelöltté, de minden elképzelhető jelölt-kombináció mellett is kb. 9-10 százalékponttal gyengébben teljesítene a fideszes jelölttel szemben, mint Mellár.

2. ábra
2. ábra

Itt is megpróbáltuk egy indirekt becsléssel felmérni, hogy melyik jelöltnek lehetnek még jelentősebb rejtett tartalékai azok körében, akik vagy első-, vagy másod-, harmad- stb. preferenciát nem közöltek velünk. A 2. ábrán látható eredmény szerint ebben az esetben Mellár és Csizi versenye már kifejezetten szorossá válna. Keresztes esélyei még mindig nem lennének közel sem olyan jók Csizivel szemben, mint Melláré, de valamivel közelebb kerülne Mellár szintjéhez. Az elvileg meglévő tartalékok ilyen maximális – és ezért reálisan talán nem is várható – mozgósítása mellett egyébként a Momentumos Nemes Balázs is ugyanolyan erős összellenzéki jelölt lehetne, mint Fogarasi a Jobbikból – igaz, Csizivel szemben továbbra is esélytelen lenne mind a két politikus.

Baranya 1. számú választókerületében tehát valós esély mutatkozik egy esetleges ellenzéki mandátumszerzésre, ám ennek nélkülözhetetlen feltétele valamilyen megállapodás a jelöltek között, méghozzá Mellár javára, ugyanis még a legkisebb támogatottságú Nemes versenyben maradása is a Fidesz jelöltjének győzelmét teszi valószínűbbé.

2018. március 3.
Tóka Gábor