Közvélemény-kutatás Baranya megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületében

Baranya megye 2. számú egyéni választókerületében is jelentős többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, hiszen együttműködés nélkül a Fidesz-KDNP jelöltje, Hoppál Péter előnyét valószínűleg nem tudják lefaragni az ellenzéki jelöltek. Amennyiben viszont sikerülne egyetlen ellenzéki jelölttel nekivágni a választásoknak, az LMP színeiben Hohn Krisztina tudná a leginkább megszorongatni a kormánypárti jelöltet. Bár az elsődleges preferenciákat tekintve a jobbikos Gyimesi Gábor tűnik a legnépszerűbb ellenzékinek, a választók átszavazási hajlandóságát vizsgálva már sokkal inkább Hohn tűnik a legesélyesebb ellenzékinek.
Az eredmények összegzése az 444.hu cikkében olvasható.

 

Elemzés

Összefoglaló

A Pécs északkeleti és délnyugati végét, Komlót és néhány környező települést magába foglaló Baranya 2. sz választókerületben nemigen van félnivalója Hoppál Péternek, a Fidesz-KDNP jelöltjének. Egy esetleges teljes ellenzéki együttműködés esetén Hohn Krisztina, az LMP jelöltje tudná a leginkább megszorongatni a kulturális államtitkárt, ám amennyiben nem történik visszalépés, úgy a jobbikos Gyimesi Gábor tudná a legjobb eredményt elérni, anélkül, hogy veszélyt jelentene Hoppál győzelmére. Négy éve még 32%-ot tudott elérni ebben a kerületben az Összefogás jelöltje, a szocialista Szakács László, ám az MSZP-DK megállapodás értelmében utóbbi indíthatott itt jelöltet, és a DK-s Nagy Ferenc pedig mindössze 16%-on áll.

Módszertan

Közadakozásból finanszírozott adatfelvételünk 2018. február 19. és március 18. között zajlott le, 1000, véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte. A közleményben megjelenő adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyoztuk, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét nem, életkor, iskolázottság és 2014-es szavazat szempontjából. Az adatok és az elemzéshez használt programkódok a választásokig az ellenzéki pártok, utána pedig bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek.

Jelöltek és korábbi választási eredmények

A pécsi Uránvárost, a Mecsekoldalt, Komlót és még néhány környező települést magába foglaló Baranya 2. számú válaszókerületben hat jelölt esélyeit próbáltuk meg felmérni.

A jelöltek ebben a sorrendben szerepeltek a kérdőívben:

Berkecz Balázs (Együtt)

Gyimesi Gábor (Jobbik)

Hohn Krisztina (LMP)

Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)

Körömi Attila (Momentum)

Nagy Ferenc (DK)

A környék korábbi választási eredményei alapján áprilisban a Fidesz-KDNP és a DK jelöltjének a csatájára számíthatunk, de a körzetben indul még egy jobbikos pécsi önkormányzati képviselő is, Gyimesi Gábor. Az LMP a mánfai polgármester-asszonyt, az Új Kezdet-alelnök Hohn Krisztinát, az Együtt szintén egyik alelnökét, Berkecz Balázst indítja. A Momentum az ex-jobbikos és ex-fideszes Körömi Attilával vág neki az áprilisi választásnak.

2014-ben ez a választókerület azon kevés OEVK-k közé tartozott, ahol szorosnak mondható verseny zajlott, mindössze 4 százalékponttal maradt le Szakács László (32%) Hoppál Péter (36%) mögött. A most a másik pécsi körzetben induló Keresztes Lóránt akkor majdnem 8%-ot szerzett, a jobbikos Gyimesi minden ötödik voksot tudhatta magáénak (21%).

A 2014-es listás választási eredmény (ld. 1. tábla) is azt jelzi, hogy a kerületben a Fidesz-KDNP jelentősen rosszabbul, a Jobbik szinte pontosan ugyanúgy, a baloldali Összefogás és az LMP pedig valamivel jobban szerepelt helyben, mint országosan.

1.tábla: A listás szavazatok %-os megoszlása 2014. áprilisban a választásra jogosultak %-ában a választókerületben és országosan (levélszavazatok nélkül)

BAR 02-ben

országosan

Fidesz-KDNP

21

26,6

Összefogás

18,8

16

Jobbik

12,3

12,6

LMP

4,5

3,3

Egyéb és nem szavazó

43,4

41,4

Forrás: a http://www.valasztas.hu adatai alapján

Kutatási eredmények

Kutatásunk mindenekelőtt megerősítette azt a hódmezővásárhelyi polgármester-választás meglepő eredményei által és korábbi országos választások tanulságai által is táplált gyanút, hogy a Fidesz-KDNP jelentős előnye az utóbbi időszak közvélemény-kutatásaiban részben annak tudható be, hogy a kormánypárt támogatói másoknál nagyobb arányban válaszolnak őszintén a közvélemény-kutatók kérdéseire. Elvileg véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink közül a 2014-es valós eredmények alapján (ld. 1 tábla) várhatónál sokkal többen válaszoltak az akkori pártlistás szavazatukra vonatkozó kérdésünkre a Fidesz-KDNP megnevezésével (ld. 2 táblát).

Négy év demográfiai változásai semmiképpen nem vezethettek a választóközönség ilyen átalakuláshoz, ezért azt feltételezzük, hogy az 1000 ember nyers adatai a jelenlegi szavazási szándékok tekintetében is eltúlozzák a Fidesz-KDNP, és alulbecslik az ellenzék támogatottságát. A továbbiakban ezért a nyugat-európai közvélemény-kutatások rutin gyakorlatát követve súlyozással is vizsgáljuk az adatokat.

A megkérdezettek demográfiai jellemzőik és 2014-es listás szavazatukról adott válaszuk olyan 1 körül ingadozó súlyokat kapnak, amelyek a 2011-es népszámlálás helyi adataihoz (ld. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/vk_01_04.xls) és a 2014-es választókerületi eredményekhez igazítja hozzá a lehető legpontosabban a 2014-es szavazatok, illetve a kor, nem, és iskolázottság együttes megoszlását a mintában. (A nemzetközi gyakorlatra ld. pl. http://ukpollingreport.co.uk/faq-weighting.) A súlyok kiszámításához használt módszerünk koncepcionális, illetve a konkrét statisztikai algoritmust bemutató leírására ld. http://sdaza.com/survey/2012/08/25/raking/ és https://web.stanford.edu/group/iriss/cgi-bin/anesrake/resources/RakingDescription.pdf).

2.tábla: A 2014-es listás szavazatok megoszlása a 2018-as visszaemlékezésekben az adatok súlyozása nélkül

%

Fidesz-KDNP

36

Összefogás

11

Jobbik

8

LMP

2

Egyéb v. nem szavazott

43

Kérdés szövege: 2014 áprilisban, a legutóbbi országgyűlési választásokon sokan nem szavaztak különböző okokból. Ön részt vett azon a választáson? [HA IGEN:] És melyik párt listájára szavazott akkor?

Ami a jelent illeti, először néhány általános véleménykérdéssel próbáltuk a megkérdezettekben felfrissíteni politikai gondolataikat, legyenek azok inkább kormánypárti vagy inkább ellenzéki előjelűek. A kérdések pontos szövege így hangzott:

Megítélése szerint az elmúlt 12 hónapban hogyan változott az ország gazdasági helyzete:

5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?

És hogyan változott az elmúlt 12 hónapban a közpénzek felhasználásának hatékonysága, tehát hogy ugyanannyi állami kiadásból mennyi valóban közérdekű cél valósul meg:

5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?

Biztosan hallott róla, hogy április 8-án országgyűlési választások lesznek. Mindent összevetve, Ön mit tartana jobbnak? Azt, ha a következő választások után …

2 – kormányváltás lenne, vagy ha 1 – maradna a mostani kormány?

A válaszokból (ld. 3. tábla) kiderült, hogy a választókerületben az elmúlt egy év gazdasági trendjeit kétszer, a közpénzek felhasználásának hatékonyságával elégedetlenek hatszor annyian vannak a gazdasági helyzetet javulónak látó, illetve a közpénzek felhasználásának hatékonyságában javuló trendet látó választópolgárokkal szemben. Emellett majdnem kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan azt szeretnék, hogy április után is a Fidesz-KDNP koalíció vezesse az országot.

3. tábla: Egyes vélemények %-os gyakorisága az összes megkérdezett körében közvetlen és közvetett becsléssel

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

(sokat v. valamit) javult a gazdasági helyzet

24

25

(sokat v. valamit) romlott a gazdasági helyzet

49

48

(sokat v. valamit) javult a közpénzek felhasználása

9

12

(sokat v. valamit) romlott a közpénzek felhasználása

60

63

kormány maradása lenne jobb

29

41

kormányváltás jobb lenne

55

59

A 3. tábla azt is bemutatja, hogy miként változnak az eredmények aszerint, hogy a véleménymegoszlásokat közvetlenül a konkrét kérdésre adott válaszokból becsüljük meg, vagy ha olyan közvetett becsléssel próbálkozunk, amelyik megpróbálja megbecsülni azt is, hogy az adott kérdésre nem vagy éppen „nem tudom”-mal válaszoló megkérdezettek mit is gondolhatnak a kérdésről, ha netán mégis van valamilyen véleményünk.

A közvetett becslés a hiányzó válaszok mögötti esetleges valós véleményeket azokból a válaszokból becsüli meg, amelyeket más kérdésekre adott a hellyel-közel hallgatásba burkolódzó személy. Ha valaki nem akarja megmondani, hogy kire szavazna, ám minden más kérdésünkre sokkalta inkább úgy válaszol, mint ahogy a Csuka Párt támogatói, akkor bizonyára nem tévedünk nagyot, ha nem a Keszeg Párt támogatóját sejtjük az illetőben.

Ezt a logikát követve egy ún. többszörös behelyettesítéses eljárással megbecsültük az összes az adatbázisunkban előforduló válaszhiány mögött esetleg meghúzódó véleményt (ld. https://gking.harvard.edu/files/abs/evil-abs.shtml és https://www.jstatsoft.org/article/view/v045i07). Ha valaki megválaszolt egy kérdést, akkor természetesen a tényleges választ tekintettük a legjobb becslésnek. Egyébként viszont az összes többi kérdésekre adott válaszokra és a különböző kérdésekre adott válaszok közt megfigyelt összefüggésekre alapozta a statisztikai program a teljesen automatizált döntést, hogy mi lehet egy-egy megkérdezett véleménye, és mennyire szűk vagy tág sávban mozoghatnak ezzel kapcsolatos becsléseink.

4. tábla: Listás választási preferenciák %-os megoszlása

Az összes megkérdezett körében, közvetlen becslés

A valószÍnű szavazók körében, közvetlen becslés

Az összes megkérdezett körében, közvetett becsléssel

DK

4

5

8

Együtt

0

0

3

Fidesz-KDNP

26

28

34

Jobbik

13

15

21

LMP

6

6

12

MKKP

1

1

2

MSZP-P

9

10

16

MoMa

<0.5

<0.5

1

Momentum

1

1

3

Egyéb párt

0

0

0

Nem tudja, nincs válasz

39

35

Kérdés: Április 8-án az országgyűlési választások napján elmegy-e szavazni:

4 – biztosan elmegy, 3 – valószínűleg elmegy, 2 – valószínűleg nem megy el vagy 1 – biztosan nem megy el?

És (ha mégis elmegy) melyik párt listájára szavaz(na)?

Politikai szempontból a 2018-as listás szavazatok jelenleg várható megoszlását mutató 4. ábra első oszlopát az 1. táblában látott kerületi szintű 2014-es eredménnyel érdemes összehasonlítani. Jelentős, 5 százalékpontos növekedés figyelhető meg a Fidesz-KDNP támogatottságánál, ugyanis 26% voksolna most a kormánypártok listájára. Jelentős a visszaesés viszont a baloldali pártoknál: négy éve 19% voksolt ea közös listára, most viszont mindössze a helyiek 13%-a voksolna a DK, az Együtt vagy az MSZP-P listájára. A Jobbiknál egy pontos növekedés látható, 13% voksolna rájuk, míg az LMP másfél százalékpontos növekedést (6%) könyvelhetett el négy év alatt. A Momentum támogatottsága – hasonlóan a Kétfarkú Kutyapárthoz – mindössze 1%-on áll, míg a helyiek 39%-s nem tudta, vagy nem akarta bevallani, hogy melyik listát támogatja.

Ebben a kerületben a jelenlegi mozgósítási szint bármilyen változása az ellenzéket segítené: az is, ha inkább csak a részvételükben már most biztos szavazók mennének el szavazni, de az is, ha mindenki elmenne szavazni, beleértve azokat is, akik most még azt se tudják megmondani, hogy melyik listára szavaznának (az utóbbiak látens rokonszenveit az indirekt becslésre épülő harmadik oszlop mutatja).

A részvételi kedv hatását egyébként a súlyváltozónak a személyes választási részvételi szándékra vonatkozó válaszok (biztosan elmegy, valószínűleg, valószínűleg nem, biztosan nem) alapján történő olyan módosításával vizsgáltuk, ami 85% és 15% között mozgó tényleges részvételi valószínűséget tulajdonított a válaszadóknak.

Kutatásunk fő kérdése, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet a Fidesz legesélyesebb kihívója az adott egyéni kerületben. Első megközelítésként arról kérdeztük a mintát, hogy a biztosan ringbe szálló jelöltek közül melyiket választaná (ld. 5. tábla).

Hoppál Péter 28%-os támogatottsága stabil fölényt mutat a második helyezett Gyimesi Gáborral szemben, akit a helyiek mindössze 13%-a támogat. A DK-s Nagy Ferencet minden tizedik megkérdezett választotta, tőle kicsit lemaradva találjuk Hohn Krisztinát 7%-os támogatottsággal. Berkecz Balázst a helyiek 3%-a, Körömi Attilát pedig mindössze 1% preferálja. Indirekt becslésünkből az látszik, hogy Gyimesi és Nagy Ferenc nagyjából megegyező, 7-8 százalékpontos tartalékkal rendelkezik, amennyiben figyelembe vesszük a szavazók látens politikai preferenciáit is.

5. tábla: Az egyéni jelöltek közti elsődleges preferenciák %-os megoszlása

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

Nagy Ferenc (DK)

10

17

Berkecz Balázs (Együtt)

3

9

Hohn Krisztina (LMP)

7

13

Körömi Attila (Momentum)

1

2

Gyimesi Gábor (Jobbik)

13

21

Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)

28

38

Nem tudja, nincs válasz

38

Emellett arra is kerestük a választ, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet leginkább képes az ellenzéki szavazatok begyűjtésével a Fidesz kihívójává válni. Ezt mindenekelőtt azzal vizsgáltuk, hogy megkérdeztük a válaszolókat, a maradék jelöltekből kit választanának, ha az általuk elsőként választott jelölt mégsem indulna a választáson.

A második (harmadik stb.) preferencia kiválasztása után pedig tovább kérdeztünk, hogy mi lenne, ha az a jelölt sem indulna. Ezáltal egy elvben teljes rangsorolását kaptuk a jelölteknek minden egyes megkérdezett által – leszámítva persze azt, hogy a megkérdezettek többsége hamar feladta a másodlagos stb. preferenciák keresését egy „nem tudom” vagy hasonló válasz kedvéért. Ettől függetlenül a kinyilvánított preferenciák alapján a vizsgált jelöltek minden (legalábbis minden, a Fidesz-KDNP jelöltjét is tartalmazó) lehetséges kombinációjára kiszámoltuk, hogy a válaszolók jelenlegi személyes rangsorai alapján miként alakulhatna a szavazatok megoszlása az adott jelöltlista megvalósulása esetén. Az eredményeket kiszámítottuk közvetlen becsléssel is, csak a válaszolók egyértelműen deklarált preferenciái alapján, és indirekt becsléssel is, ami lehetővé teszi annak megsaccolását, hogy a pillanatnyi véleményeik alapján melyik jelölt irányába gravitálhatnának azok a megkérdezettek, akik egy-egy jelöltkészlet tagjai között indifferensnek mutatkoztak az egyéni kerületi jelölteket érintő kérdéssorunknál.

A jobb összehasonlíthatóság érdekében az ábrák figyelmen kívül hagyják azt, hogy közvetlen becslés esetén az ábrákban megjelenő százalékos megoszlások bázisa (a 100%) 30-50% kisebb a teljes mintánál: minél több népszerű jelölt esik ki a versenyből, annál kevesebben maradnak, akik még képesek választani a maradék jelöltek közül. Ezen persze elvben változtathatna egy választási kampány, vagy pártok közötti szövetségkötés, és ezért van különös jelentősége az indirekt becslésnek az elvi lehetőségek feltérképezésében.

1. ábra
1. ábra

A kapott ábrák egyik tanulsága az, hogy ellenzéki együttműködés nélkül nincs sok félnivalója a kultúráért felelős államtitkárnak, ugyanis a szavazatok 45%-át elnyerve sima győzelmet arathatna Hoppál Péter. Gyimesi 21%-ot szerezne, Nagy Ferenc 16%-ot, Hohn Krisztina pedig 11%-ot. Berkecz Balázs pártjának támogatottságát túlszárnyalva a voksok 6%-ára számíthatna, míg Körömi Attila 1%-os támogatottsága azt jelenti, hogy a politikus az egyéni jelöltségéért járó kampánytámogatás visszafizetését kockáztathatja áprilisban. Ebben a körzetben a visszalépések sem segítik érdemben az ellenzéket: egy Jobbik nélküli koordináció esetén 50-24-25 arányban győzne Hoppál, ha teljes ellenzéki együttműködés jönne létre, akkor is csak 34-35 százalékot tudna elérni a két legerősebb ellenzéki politikus.

2. ábra
1. ábra

 

Amennyiben figyelembe vesszük indirekt becslésünket, mely a rejtőzködő szavazók látens preferenciái alapján próbálja modellezni a várható szavazatarányokat, akkor azt látjuk, hogy ellenzéki együttműködés esetén az LMP-s jelölt tudná a leginkább megszorítani Hoppált, ugyanis Hohn Krisztina 46%-ot érhetne el a Fidesz-KDNP jelöltje ellen egy szemtől szembeni csatában. Tőle egyébként hibahatáron belül van lemaradva Nagy Ferenc, a DK jelöltje.

A fentiek alapján azt látjuk, hogy ellenzéki koordináció esetén Hohn Krisztina tűnik a legesélyesebb jelöltnek, ugyanis ő képes a leginkább integrálni az ellenzéki szavazókat, és egyedül ő lenne képes megszorongatni Hoppál Pétert. Ellenzéki együttműködés nélkül viszont a jobbikos Gyimesi Gábornak, a legerősebb ellenzéki jelöltnek van esélye a legjobb eredményt elérnie a választáson, ám ő az esélytelenek nyugalmával vághat neki az áprilisi voksolásnak.

2018. március 22.
Tóka Gábor