Közvélemény-kutatás Budapest 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében

Nem egyszerű az ellenzék helyzete Budapest 1. számú egyéni választókerületében – ugyanis nemhogy nem tudunk egyértelműen legesélyesebb ellenzéki jelöltet hirdetni, hanem az öt vizsgált ellenzéki jelöltből négy is nagyon hasonló esélyekkel szerezhetne mandátumot. Az világos az eredményekből, hogy a többség kormányváltást akar – másfélszer annyian, mint ahányan újabb Fidesz-KDNP ciklust szeretnének áprilistól –, ahogyan az is, hogy a kormánypárti Hollik egyharmados támogatottsága messze nem megközelíthetetlen.

A helyzet azért igazán bonyolult, mert a kutatás különböző feltételek mellett
teljesülése mellett eltérő erőviszonyokat vetít előre. Ha minden ellenzéki jelölt indul, akkor V. Naszályi Márta a legerősebb jelölt az MSZP-Párbeszéd részéről. Őt követi a második legerősebb Csárdi Antal, az LMP jelöltje, majd Fekete-Győr András (Momentum) és Juhász Péter (Együtt), utóbbi kettő szinte fej-fej mellett haladva. Amennyiben viszont a Jobbikon kívüli pártok csak egy jelöltet állítanak Hollikkal szemben, akkor Juhász, V. Naszályi és Csárdi is ugyanannyi szavazatot tudna elhozni. Ha a Jobbik is visszaléptetné a jelöltjét, akkor mind a négy jelölt kiszámíthatatlan kimenetelű csatát vívhatna Hollikkal.

A fentiek alapján lehetetlen megállapítani, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki kihívója Hollik Istvánnak, ám Csárdi Antal és Juhász Péter az, aki a közvetlen és az indirekt becslésnél egyaránt, a Jobbik visszalépésétől függetlenül is maximalizálni tudná hibahatáron belül az ellenzéki szavazatokat. A direkt becslés V. Naszályinak, az indirekt becslés pedig Fekete-Győrnek kedvez, lemaradásuk egyik esetben sem számottevő. Ezek alapján jól látszik, hogy ebben a választókerületben elsősorban politikai döntés alapján kell meghozni valamilyen döntést a visszalépésekről, mert a kutatás nem mutat jelentős eltérést a négy demokratikus ellenzéki politikus esélyét illetően.

Az eredmények összegzése az index.hu cikkében olvasható.

 

Elemzés

Összefoglaló

A budapesti belvárost lefedő választókerületben négy ellenzéki jelöltnek is szinte azonos esélye lenne a fideszes Hollik István legyőzésére – ám csak akkor, ha a pártjaik megegyezésre jutnak arról, hogy a négy közül kinek adják meg a lehetőséget, és a választottnak sikerül a potenciálisan adott, de másod- és harmadpreferenciában egyelőre még kicsit bizonytalan ellenzéki választókat mozgósítania. Ha ugyanis az Együtt, az LMP, az MSZP-Párbeszéd és a Momentum jelöltjei közül egynél több marad végül a szavazólapon, akkor nincs esély legyőzni Hollik Istvánt. Ebben a kerületben annyira erős egyébként az ellenzék, hogy itt még a Jobbik visszalépésére sincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy ne Hollik szerezzen mandátumot áprilisban a választáson. Ráadásul a szükséges visszalépéseket itt rendkívül rugalmasan lehetne összekapcsolni más választókerületekben való visszalépésekkel, mert itt a négy jelölt között nagyon-nagyon kicsi különbség van csak abban, hogy mennyire tudják megszorítani a Fidesz-KDNP-t. A Párbeszédes önkormányzati képviselő Naszályi Márta valamivel előrébb tart elsődleges preferenciák tekintetében a többieknél, de az LMP-s Csárdi Antalnak és a Momentumot vezető Fekete-Győr Andrásnak több a még mozgósítatlan tartaléka. Egy az egyben a Fidesszel szemben azonban az Együtt elnök Juhász Péter is hasonlóan jól szerepelhet.

Módszertan

Közadakozásból finanszírozott adatfelvételünk 2018. február 5 és február 28. között – tehát még a hódmezővásárhelyi időközi választás előtt – zajlott le, 1000, véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte. A közleményben megjelenő adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyoztuk, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét nem, életkor, iskolázottság és 2014-es szavazat szempontjából. Az adatok és az elemzéshez használt programkódok a választásokig az ellenzéki pártok, utána pedig bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek.

Jelöltek és korábbi választási eredmények

Az I. és az V. kerület teljes részét, a józsefvárosi Palotanegyedet és Belső-Ferencvárost magába foglaló választókerületben hat jelölt esélyeit próbáltuk felmérni.

A jelöltek ebben a sorrendben szerepeltek a kérdőívben:

Csárdi Antal (LMP)

Fekete-Győr András (Momentum)

Hollik István (Fidesz-KDNP)

Juhász Péter (Együtt)

Losonczy Pál (Jobbik)

V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd)

A környék korábbi választási eredményei alapján megjósolhatatlan kimenetelű csatára számíthatunk, ugyanis a sok erősnek vélt ellenzéki jelölt közül nem lehetett megjósolni, hogy melyikük tudna kiemelkedni közülük, hogy ezzel is Hollik István elsőszámú kihívójává váljon. Ebben a választókerületben indul ugyanis Juhász Péter, V. kerületi önkormányzati képviselő, aki számos korrupciós ügyet tárt fel az elmúlt ciklusban. Az LMP a párt elsőszámű fővárosi politikusát, Csárdi Antalt veti be, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség az I. kerületi önkormányzati képviselőjét, V. Naszályi Mártát indítja. A Jobbik az V. kerületi önkormányzati képviselőt, Losonczy Pállal indul neki a választásnak, míg a Momentum itt indítja elnökét, az immár országosan is ismert Fekete-Győr Andrást.

2014-ben ez a választókerület azon OEVK-k közé tartozott, ahol matematikailag lett volna esély ellenzéki győzelemre koordinált indulás esetén. Rogán Antal, a Fidesz-KDNP akkori jelöltje kevesebb szavazattal győzött a második helyezett Kerék-Bárczy Szabolcs előtt, mint amennyit a harmadik legerősebb Schiffer András kapott. Rogán akkor 45%-ot szerzett, a baloldali Összefogás jelöltje 33%-ot, az LMP akkori társelnöke 14%-ot, míg a Jobbikos Hegedűs Lórántné 8%-ot kapott. Adataink szerint idén egy kicsit gyengébben szerepelhet a Fidesz-KDNP jelöltje, de az Együtt és az MSZP-Párbeszéd külön indulása és a Momentum megjelenése sokkal szétaprózottabbá tette az ellenzéki oldal szavazatait.

A 2014-es listás választasi eredmény (ld. 1. tábla) azt jelzi, hogy a kerületben a Fidesz-KDNP, az Összefogás és az LMP is jelentősen jobban szerepelt, mint országosan, egyedül a Jobbik kapott arányaiban fele annyi szavazatot helyben, mint az egész országban. Négy éve kevesebb, mint a helyiek egyharmada nem ment el szavazni, vagy voksolt másik pártlistára.

1.tábla: A listás szavazatok %-os megoszlása 2014. áprilisban a választásra jogosultak %-ában a választókerületben és országosan (levélszavazatok nélkül)

BUD01-ben

országosan

Fidesz-KDNP

31,4

26,6

Összefogás

23,8

16

Jobbik

5,6

12,6

LMP

8,1

3,3

Egyéb és nem szavazó

31,2

41,4

Forrás: a http://www.valasztas.hu adatai alapján

Kutatási eredmények

Kutatásunk mindenekelőtt megerősítette azt a hódmezővásárhelyi polgármester-választás meglepő eredményei által és korábbi országos választások tanulságai által is táplált gyanút, hogy a Fidesz-KDNP jelentős előnye az utóbbi időszak közvélemény-kutatásaiban részben annak tudható be, hogy a kormánypárt támogatói másoknál nagyobb arányban válaszolnak őszintén a közvélemény-kutatók kérdéseire. Elvileg véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink közül a 2014-es valós eredmények alapján (ld. 1 tábla) várhatónál sokkal többen válaszoltak az akkori pártlistás szavazatukra vonatkozó kérdésünkre a Fidesz-KDNP megnevezésével (ld. 2 táblát).

Négy év demográfiai változásai semmiképpen nem vezethettek a választóközönség ilyen átalakuláshoz, ezért azt feltételezzük, hogy az 1000 ember nyers adatai a jelenlegi szavazási szándékok tekintetében is eltúlozzák a Fidesz-KDNP, és alulbecslik az ellenzék támogatottságát. A továbbiakban ezért a nyugat-európai közvélemény-kutatások rutin gyakorlatát követve súlyozással is vizsgáljuk az adatokat.

A megkérdezettek demográfiai jellemzőik és 2014-es listás szavazatukról adott válaszuk olyan 1 körül ingadozó súlyokat kapnak, amelyek a 2011-es népszámlálás helyi adataihoz (ld. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/vk_01_04.xls) és a 2014-es választókerületi eredményekhez igazítja hozzá a lehető legpontosabban a 2014-es szavazatok, illetve a kor, nem, és iskolázottság együttes megoszlását a mintában. (A nemzetközi gyakorlatra ld. pl. http://ukpollingreport.co.uk/faq-weighting.) A súlyok kiszámításához használt módszerünk koncepcionális, illetve a konkrét statisztikai algoritmust bemutató leírására ld. http://sdaza.com/survey/2012/08/25/raking/ és https://web.stanford.edu/group/iriss/cgi-bin/anesrake/resources/RakingDescription.pdf).

2.tábla: A 2014-es listás szavazatok megoszlása a 2018-as visszaemlékezésekben az adatok súlyozása nélkül

%

Fidesz-KDNP

43

Összefogás

18

Jobbik

8

LMP

6

Egyéb v. nem szavazott

26

Kérdés szövege: 2014 áprilisban, a legutóbbi országgyűlési választásokon sokan nem szavaztak különböző okokból. Ön részt vett azon a választáson? [HA IGEN:] És melyik párt listájára szavazott akkor?

Ami a jelent illeti, először néhány általános véleménykérdéssel próbáltuk a megkérdezettekben felfrissíteni politikai gondolataikat, legyenek azok inkább kormánypárti vagy inkább ellenzéki előjelűek. A kérdések pontos szövege így hangzott:

Megítélése szerint az elmúlt 12 hónapban hogyan változott az ország gazdasági helyzete:

5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?

És hogyan változott az elmúlt 12 hónapban a közpénzek felhasználásának hatékonysága, tehát hogy ugyanannyi állami kiadásból mennyi valóban közérdekű cél valósul meg:

5 – sokat javult, 4 – valamit javult, 3 – nem változott, 2 – valamit romlott vagy 1 – sokat romlott?

Biztosan hallott róla, hogy április 8-án országgyűlési választások lesznek. Mindent összevetve, Ön mit tartana jobbnak? Azt, ha a következő választások után …

2 – kormányváltás lenne, vagy ha 1 – maradna a mostani kormány?

A válaszokból (ld. 3. tábla) kiderült, hogy a választókerületben mind az elmúlt egy év gazdasági trendjeit, mind a közpénzek felhasználásának hatékonyságával elégedetlenek igen határozott többségben vannak a gazdasági helyzetet javulónak látó, illetve a közpénzek felhasználásának hatékonyságában javuló trendet látó választópolgárokkal szemben. Emellett több, mint másfélszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan azt szeretnék, hogy április után is a Fidesz-KDNP koalíció vezesse az országot.

3. tábla: Egyes vélemények %-os gyakorisága az összes megkérdezett körében közvetlen és közvetett becsléssel

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

(sokat v. valamit) javult a gazdasági helyzet

24

25

(sokat v. valamit) romlott a gazdasági helyzet

34

37

(sokat v. valamit) javult a közpénzek felhasználása

18

21

(sokat v. valamit) romlott a közpénzek felhasználása

40

43

kormány maradása lenne jobb

34

40

kormányváltás jobb lenne

54

60

A 3. tábla azt is bemutatja, hogy miként változnak az eredmények aszerint, hogy a véleménymegoszlásokat közvetlenül a konkrét kérdésre adott válaszokból becsüljük meg, vagy ha olyan közvetett becsléssel próbálkozunk, amelyik megpróbálja megbecsülni azt is, hogy az adott kérdésre nem vagy éppen „nem tudom”-mal válaszoló megkérdezettek mit is gondolhatnak a kérdésről, ha netán mégis van valamilyen véleményünk.

A közvetett becslés a hiányzó válaszok mögötti esetleges valós véleményeket azokból a válaszokból becsüli meg, amelyeket más kérdésekre adott a hellyel-közel hallgatásba burkolódzó személy. Ha valaki nem akarja megmondani, hogy kire szavazna, ám minden más kérdésünkre sokkalta inkább úgy válaszol, mint ahogy a Csuka Párt támogatói, akkor bizonyára nem tévedünk nagyot, ha nem a Keszeg Párt támogatóját sejtjük az illetőben.

Ezt a logikát követve egy ún. többszörös behelyettesítéses eljárással megbecsültük az összes az adatbázisunkban előforduló válaszhiány mögött esetleg meghúzódó véleményt (ld. https://gking.harvard.edu/files/abs/evil-abs.shtml és https://www.jstatsoft.org/article/view/v045i07). Ha valaki megválaszolt egy kérdést, akkor természetesen a tényleges választ tekintettük a legjobb becslésnek. Egyébként viszont az összes többi kérdésekre adott válaszokra és a különböző kérdésekre adott válaszok közt megfigyelt összefüggésekre alapozta a statisztikai program a teljesen automatizált döntést, hogy mi lehet egy-egy megkérdezett véleménye, és mennyire szűk vagy tág sávban mozoghatnak ezzel kapcsolatos becsléseink.

4. tábla: Listás választási preferenciák %-os megoszlása

Az összes megkérdezett körében, közvetlen becslés

A valószÍnű szavazók körében, közvetlen becslés

Az összes megkérdezett körében, közvetett becsléssel

DK

9

9

12

Együtt

3

3

5

Fidesz-KDNP

31

35

34

Jobbik

7

8

10

LMP

7

7

11

MKKP

1

2

3

MSZP-P

9

9

12

MoMa

1

1

2

Momentum

6

7

10

Egyéb párt

Nem tudja, nincs válasz

27

20

Kérdés: Április 8-án az országgyűlési választások napján elmegy-e szavazni:

4 – biztosan elmegy, 3 – valószínűleg elmegy, 2 – valószínűleg nem megy el vagy 1 – biztosan nem megy el?

És (ha mégis elmegy) melyik párt listájára szavaz(na)?

Politikai szempontból a 2018-as listás szavazatok jelenleg várható megoszlását mutató 4. ábra első oszlopát az 1. táblában látott kerületi szintű 2014-es eredménnyel érdemes összehasonlítani. A Fidesz-KDNP pártszövetség listás támogatottságát tekinthetve nem figyelhetünk meg elmozdulást négy évvel ezelőtthöz képest, most is a helyiek 31%-a választaná a kormánypártok listáját. 3 százalékpontos csökkenést látunk az egykori Összefogás pártjainál, a megkérdezettek 21%-a választotta volna februárban a DK, az Együtt vagy az MSZP-P listáját, négy évvel ezelőtt ebben a választókerületben 24%-ot szerzett a közös baloldali pártlista. Minimális, egy százalékpontos növekedést látunk a Jobbik listájánál, most a választókerület felnőtt lakosságának 7%-a választaná a Vona Gábor vezette listát, ugyanekkora mértékű csökkenést látunk az LMP-nél, akit szintén 7%-nyian preferálnak. A Momentum helyi jelöltje által vezetett pártlistát a helyiek 6%-a választaná.

Ebben a kerületben a jelenlegi mozgósítási szint növekedése az ellenzéket segítené: valamelyest segítené a Fideszt, ha inkább csak a részvételükben már most biztos szavazók mennének el szavazni, az ellenzék pedig sokat nyerne azon, ha mindenki elmenne szavazni, beleértve azokat is, akik most még azt se tudják megmondani, hogy melyik listára szavaznának (az utóbbiak látens rokonszenveit az indirekt becslésre épülő harmadik oszlop érzékelteti).

A részvételi kedv hatását egyébként a súlyváltozónak a személyes választási részvételi szándékra vonatkozó válaszok (biztosan elmegy, valószínűleg, valószínűleg nem, biztosan nem) alapján történő olyan módosításával vizsgáltuk, ami 85% és 15% között mozgó tényleges részvételi valószínűséget tulajdonított a válaszadóknak.

Kutatásunk fő kérdése, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet a Fidesz legesélyesebb kihívója az adott egyéni kerületben. Első megközelítésként arról kérdeztük a mintát, hogy a biztosan ringbe szálló jelöltek közül melyiket választaná (ld. 5. tábla).

Hollik István nagyjából egyharmados támogatottsága nem tűnik magasnak, ám az ellenzéki szavazatok megoszlása miatt visszalépések nélkül egy nagyon könnyed győzelem vár rá áprilisban. A legerősebb ellenzéki jelölt első ránézésre V. Naszályi Márta, akit a helyiek 14%-a választott elsődleges preferenciaként, őt követi a második legerősebb Csárdi Antal, minden tizedik megkérdezett támogatásával. Fekete-Győr és Juhász között mindössze egy százalékpont a különbség az előbbi javára, 8%-nyian támogatják a Momentum, 7%-nyian az Együtt jelöltjét. A jobbikos Losonczy 6%-on állt az összes megkérdezett körében. A megkérdezettek 24%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.A jelöltek közötti erőviszonyokat jól tükrözi, hogy mindegyik politikusnak 3-5 százalékpontos tartalékai lehetnek ebben a körben az indirekt becslésünk alapján.

5. tábla: Az egyéni jelöltek közti elsődleges preferenciák %-os megoszlása

Közvetlen becslés

Indirekt becslés

V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd)

14

19

Juhász Péter (Együtt)

7

10

Csárdi Antal (LMP)

10

14

Fekete-Gyor András (Momentum)

8

12

Losonczy Pál (Jobbik)

6

10

Hollik István (Fidesz-KDNP)

32

36

Nem tudja, nincs válasz

24

Emellett arra is kerestük a választ, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet leginkább képes az ellenzéki szavazatok begyűjtésével a Fidesz kihívójává válni. Ezt mindenekelőtt azzal vizsgáltuk, hogy megkérdeztük a válaszolókat, a maradék jelöltekből kit választanának, ha az általuk elsőként választott jelölt mégsem indulna a választáson.

A második (harmadik stb.) preferencia kiválasztása után pedig tovább kérdeztünk, hogy mi lenne, ha az a jelölt sem indulna. Ezáltal egy elvben teljes rangsorolását kaptuk a jelölteknek minden egyes megkérdezett által – leszámítva persze azt, hogy a megkérdezettek többsége hamar feladta a másodlagos stb. preferenciák keresését egy „nem tudom” vagy hasonló válasz kedvéért. Ettől függetlenül a kinyilvánított preferenciák alapján a vizsgált jelöltek minden (legalábbis minden, a Fidesz-KDNP jelöltjét is tartalmazó) lehetséges kombinációjára kiszámoltuk, hogy a válaszolók jelenlegi személyes rangsorai alapján miként alakulhatna a szavazatok megoszlása az adott jelöltlista megvalósulása esetén. Az eredményeket kiszámítottuk közvetlen becsléssel is, csak a válaszolók egyértelműen deklarált preferenciái alapján, és indirekt becsléssel is, ami lehetővé teszi annak megsaccolását, hogy a pillanatnyi véleményeik alapján melyik jelölt irányába gravitálhatnának azok a megkérdezettek, akik egy-egy jelöltkészlet tagjai között indifferensnek mutatkoztak az egyéni kerületi jelölteket érintő kérdéssorunknál.

A jobb összehasonlíthatóság érdekében az ábrák figyelmen kívül hagyják azt, hogy közvetlen becslés esetén az ábrákban megjelenő százalékos megoszlások bázisa (a 100%) 30-50% kisebb a teljes mintánál: minél több népszerű jelölt esik ki a versenyből, annál kevesebben maradnak, akik még képesek választani a maradék jelöltek közül. Ezen persze elvben változtathatna egy választási kampány, vagy pártok közötti szövetségkötés, és ezért van különös jelentősége az indirekt becslésnek az elvi lehetőségek feltérképezésében.

1. ábra
1. ábra

 

A kapott ábrák egyik tanulsága az, hogy amennyiben nem történik visszalépés, Hollik egy nagyon sima versenyben hozza el a mandátumot, több, mint 20 százalékpontos előnnyel a második V. Naszályi előtt. Amennyiben viszont a “demokratikus” ellenzék (tehát a Jobbikon kívüli pártok) csak egy jelöltet állít Hollikkal szemben, akkor Juhász, V. Naszályi és Csárdi is ugyanannyi szavazatot tudna elhozni; tőlük hibahatárt meghaladóan van lemaradva Fekete-Győr. Ugyanezt látjuk abban az esetben, ha még a Jobbik is visszalépne, és csak egy jelölt állna szemben Hollikkal: Juhász, V. Naszályi és Csárdi lenne képes leginkább maximalizálni az ellenzéki szavazatokat, ők hibahatáron belül ugyanolyan eredményt tudnának elérni, tőlük minimálisan van lemaradva Fekete-Győr.

2. ábra
1. ábra

 

Amennyiben figyelembe vesszük indirekt becslésünket is, mely a rejtőzködő szavazók látens preferenciái alapján próbálja modellezni a várható szavazatarányokat, akkor azt látjuk, hogy még a Jobbiknak sem kellene visszalépnie ahhoz, hogy Fekete-Győr, Juhász vagy Csárdi egy kiszámíthatatlan kimenetelű csatát vívjon Hollikkal, és V. Naszályi és is csak minimálisan, hibahatáron belül gyengébb a többi jelöltnél. Abban az esetben viszont, ha a Jobbik is visszaléptetné a jelöltjét, akkor mind a négy jelölt egy kiszámíthatlan kimenetelű csatát vívhatna Hollikkal. A jobbikos Losonczy Pálnak semelyik forgatókönyv esetén sincs esélye megverni Hollikot.

A fentiek alapján feleslegesnek tűnik a vita, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki kihívója Hollik Istvánnak: a lényeg az, hogy hány jelölt marad a szavazólapon, nem pedig az, hogy ki. Csárdi Antal és Juhász Péter a közvetlen és az indirekt becslésnél egyaránt, a Jobbik visszalépésétől függetlenül is maximalizálni tudnák hibahatáron belül az ellenzéki szavazatokat. A direkt becslés V. Naszályinak, az indirekt becslés pedig Fekete-Győrnek kedvez, lemaradásuk és előnyük is hibahatáron belüli a többiekkel szemben. Ezek alapján jól látszik, hogy ebben a választókerületben a taktikai szavazásnak esélye sincs a nyitott kérdések eldöntésére. Kizárólag az ellenzéki pártok közös döntése a visszalépésekről hozhat más eredményt, mint a legnagyobb, de egyben legelszigeteltebb politikai kisebbség jelöltje, Hollik István győzelme.

2018. március 11.
Tóka Gábor